Publikációk:

1991. F. Nagy Ágnes: Két össze nem téveszthető világ,   a                                Fehérvári Hetek, december 13. 24. old

1995. Kovács Ágnes Veronika: Térjátékok. Új Művészet, május                         VI. évfolyam 5. szám, 65-66. old.

2000. Élet és Irodalom 45.szám

2001. Wehner Tibor: Új Művészet, május

2002. Árgus 2007/07

           Netlevél

           Lépcsők le és fel - Napkút kiadó, Zsankó Lászlóról írta                           Szőnyi Krisztina

2003. Dunaszerdahelyi hírnök2003/9

2004  Art Portal-Markója Csilla

2005. Az Újlipótvárosi galéria tíz éve

           Kortárs magyar művészeti lexikon

2006. Kettős ünnep-Székesfehérvár MJV lap

           Kiállítás a Volksbankban- Fehérvári napilap 2006 3/20

2008. Gondolatok a Műhelyből - Jubilleumi kiállításhoz készült                       kiadvány

           P Szabó Ernő írása Magyar Nemzet

2009. 55 nő a magyar művészetben- Újpesti napló         
           2009.március

2016. 1956 az újpesti művészek szemével
2017. Memento 1956
2018. Felvillanó képek- Muravidék Baráti Társaság kiadványa

2023. Sikeres nők magazin február
          Szimbiózis-VÁR-folyóiat 2023/2.

A lebegő grafikák

Bodóczky mesterrel voltunk egy Pest környéki táborban, még középiskolás koromban. Együtt készítettünk egy hatalmas sárkányt, amit röptettünk is, majd lefotóztam és grafikát készítettem belőle. Utólag azt mondhatom, hogy már középiskolás koromban elbűvöltek a sárkányok és azóta erős,  misztikus vonzalmat érzek irántuk.. Manapság magam készítem a  sárkányszerü munkáimat. melyek az idők folyamán  nagyon átalakultak és  már a  sajátos  művészi világom alkotórészeiként grafikákként jelennek meg,  mozgalmas, hullámzó felületeken, hogy így egyszerre legyenek plasztikák,grafikák,és sárkányok is. 

 Az írás

A fiam születése elött már vonzott a keleti kultúra és annak is a kalligráfia része. Eleinte csak elvarázsolt a látvány, majd elkezdtem foglalkozni vele,és kialakítottam a saját jelrendszerem és ekkor születtek meg a "mintha keleti jelek lennének" grafikáim. Késöbb egyszerűen a körülöttem lévő világ megfigyelése lett a fontos és először a nagy bélyegeimen dokumentáltam őket ,Majd az idő múlásával életem  lenyomataiként hol titkosan ,hol olvashatóan szerepeltek a naplószerű tudósítások, hogy azután önálló életre kelve egy rajzolt grafikai renszerben teljesedjenek ki. A belső kényszereim szerint hol alkotó részei, hol  képépítő, hol csak járulékos elemként ,  .máskor szövetet alkotnak, vagy önmagukban építkeznek és alakulnak folyton folyvást azóta is. Elmondhatom,hogy a szöveg a betű a jel nrendkívül fontos  számomra. .Rondán írok a hétköznapokban ,ez tény, de ez gyakran teljesen átlényegül és szép lesz, mivel amikor egy mélyebb értelmet ,tartalmat jelenítek meg hol szigorúan, hol kuszán.a rend jön elő és átszervezi a képi értelme  Az eleinte naplóm gyermekeimnek dologból az életem lenyomata  a világ dokumentálása lett. Így mi sem természetesebb, mint az hogy bennük vannak az érzelmeim az aktuális haragom a szomorúságom és örömöm is. Tehát a munkáim a jövőnek szánt leveleim..

A köveim

A Dunaparton gondosan megtalálva, válogatva gyüjtöttem ezeket a köveket, hogy egy érzékeny belső világot hozzak létre a segítségükkel.. Saját jelek és jelképek kerültek fel rájuk a bennem lévő tudás és érzelmek kivetüléseként, hogy a saját  mítoszom alkotóelemeiként fejlődjenek tovább a mai napig....Ezek a kövek lebegtek már a levegőben és nehézkedtek különböző helyeken, néhány elveszett és néhány megkerült az évek során. Így kalandoznak és mesélnek....